KEDVES VENDÉGEINK!!

 

Fontos alkalom hozott ma össze mindannyiónkat ide.
Az idén ünnepli fennállásának 25 éves jubileumát a Gondozási Központ.
Engedjenek meg egy kis történelmi visszatekintést, hogyan is jutottunk el idáig!
Az első történelmi lépést az Öregek Napközi Otthonának a megnyitása jelentette 1984. 03. 01, napjával. Ekkor adott ki 20 férőhelyes működési bizonyítványt az Ö:N:O: működésére Rakamaz Nagyközség Tanács VB Szakigazgatási Szerve. Sokan a mai napig ÖNO-ként emlegetik az otthont.

Később a megnövekedett igényeket figyelembe véve a Szakigazgatási Szerv 1987. 04. 01. napjával 40 férőhelyes Idősek Klubja működését engedélyezte. Helyét 20 fővel a Dózsa György és a Szent István úton található épületekben jelölte ki.
Sokan köztünk vannak még, azok közül, akik részt vettek aktív tagként vagy dolgozóként az akkori klub működésében. Az ő beszámolójukból és fényképekből tudhatjuk, milyen fontos volt ez a kezdeményezés az idősellátásban, milyen nagy igény volt rá és milyen vidám és tatalmas napokat tölthettek ott el az idősek.
Településünkön a legfiatalabb idős ellátást biztosító intézmény az időskoúak szociális gondozásának 3. színtere az ápolást-gondozást nyújtó Idősek otthona. Az Otthon 1994. május 1.-én nyílt meg, kezdetben 15 férőhellyel, majd az egyre növekvő lakossági igény hatására 1996. aug. -tól 23 férőhelyre bővítették. Ezután 1999 aug.-ban 30 férőhelyre, majd 2005-ben 39 férőhelyre bővült.
A férőhely bővítések során az intézmény tárgyi és személyi feltételei is mindig igazodtak a jogszabályi követelményekhez.
A régi Szent István úti épület több mint 100 éves volt, mindig tatarozták, hozzá építettek.
2011.-ben költözött ki a Gondozási Központ ide az Arany János út 108 szám alá, ahol EU-s pályázat és rengeteg munka eredményeképpen lassan elnyerte mai végleges formáját és 47 idős embernek szolgál otthonaként. A mai kor minden követelményének megfelelő, szépen felújított körülmények között élhetnek itt időseink és dolgozhatnak dolgozóink.
Mondhatni ez a felújítás egy véget nem érő folyamat, hiszen nemrég vehettük bírtokba a felújított tálalókonyhát, mert a régi már elég elavult volt, valamint a lapsosetőt is újraszigetelték, ezzel megszüntetve a folyamatos beázást az itt található nyolc szobában, és a társalgóban, valamint a demens részlegünk falazata új lambériát kapott.
Ezúton szeretnénk megköszönni az önkormányzatnak és Bodnár László polgármester úrnak, hogy saját erőből elvégezték ezeket a működésünk szempontjából nélkülözhetetlen feladatokat, ezáltal lehetőséget kaptunk arra, hogy munkánkat szép, higiénikus környezetben végezhessük, ahol még az ember hangulata is jobb, és ez átragad az általunk ellátott emberekre is. Mert úgy mit se érne ez a szép épület, ha nem lenne egy olyan szakképzett dolgozói csapat, akik nap-mint nap azon fáradoznak, hogy időseink minden igénye maximálisan ki legyen elégítve.
Feladatunk és kötelességünk is egyben, hogy méltóságteljes öregkora , feladata, szerepe, helye legyen a társadalomban minden idősödő embernek.
Ugyanakkor a legfontosabb mégiscsak az emberi kapcsolatok erőssége, a kis közösségek megtartó ereje. Ezért fonosak az ilyen kezdeményezések, kapcsolatok, közös történések, mint amilyet most ebben a pillanatban is átélünk. Hiszen a hármas fogat 3. eleme is nélkülözhetetlen, ez pedig a hozzátartozók aktív jelenléte! Nélkülük nem lehetne teljes gondozást nyújtani, mert bármilyen szép is a környezet, bármennyire is odaadóak, felkészültek a kollégák, a családtagok aktív jelenléte, szeretete, gondoskodása elengedhetetlen!
Ezért is örülünk, hogy ilyen sokan eljöttek ma ide!
Itt szerertnénk megköszönni mindenkinek, aki vmilyen formában segítségünkre volt az eddigiekben! Külön köszönetet szertnénk mondani a közfoglalkoztatásban résztvevő dolgozóknak és vezetőjüknek Kőpájer Istvánnak, akik nemcsak most, hanem az év minden napján segítik munkánkat, minden kérésünket teljesítik! Végül, de nem utolsósorban köszönet minden dolgozónak, akik időt, fáradtságot nem kímélve tüsténkedtek, hogy ez a nap ilyen színvonalasan létrejöhessen!

Az elején a 25 éves jubileummal kezdtem a mondandómat, és most ehhez kapcsolódóan szeretném befejezni is. Két olyan régi dolgozónk van, akik szinte a kezdetektől itt dolgoznak a Gondozási Központban. Szentesi Lászlóné Borika és Türk Józsefné Juditka. Ezúton is szeretnénk megköszönni munkátokat, türelmeteket, kedvességeteket! Kérlek benneteket fáradjatok ide, vegyétek át jelképesen a titeket megillető jubileumi elismerést, és kérlek benneteket, osszátok meg velünk a bennetek kavargó érzéseket!

Intézményünkben működik az Idősek Klubja is, sok-sok aktív, vidám klubtaggal! Ők is mindenben benne vannak, ami a jókedvet, vidámságot illeti. A mai napból is kivették részüket bőven, nemcsak a főzésben vesznek részt, hanem egy kedves, humoros zenés dalocskával is kedveskednek nekünk! Hallgassuk őket szeretettel

Ami szívből jön, csak arra dobbannak meg más szívek” Így hangzanak Goethe szavai. Mi dolgozók is készültünk erre a szép napra egy kis produkcióval, ami igazán a szívünkből jön és kifejezi egységünket. Reméljük megdobbanak a szívek, ha meghallgatják! Fogadják olyan szeretettel amilyennel mi készültünk rá!
Utána fogadják legalább olyan szeretettel a dolgozók műsorát, mint amilyen szeretettel mi készültünk rá!

Most pedig kérek mindenkit, a tálalókonyha jelképes átadására fáradjon az ebédlőbe, utána aki még nem járt az intéményünkben, meghívom egy tárlatvezetésre, szívesen körbevezetjük az intézményen!